Alapvető célunk, hogy munkáinkat magas esztétikai és technikai színvonalon készítsük el, de ennek ellenére könnyen kezelhetőek és átláthatóak maradjanak. Egyedi termékeinket ügyfeleink elképzelései szerint, de saját ötleteinkkel valósítjuk meg, ezért áraink főként a project elkészítésének időtartalmától és nehézségétől függenek. Első lépésként egy személyes konzultáció keretében megismerjük a megrendelők igényeit, majd ez alapján elkészítjük weboldalára ajánlatunkat. Az ajánlat elfogadását követően megtervezzük weboldalát, elkészítjük. Az elkészítés közben feltöltjük egy ideiglenes tárhelyre, melyen nyomon tudja követni a készítés folyamatát. A kész weboldalon ezután még kijavítjuk az esetleges hibákat, majd feltöltjük a végleges tárhelyre. Reméljük, hogy Önt is hamarosan partnerünkként üdvözölhetjük.

STATISZTIKÁK

1. diagram: REGEDA weboldalak összesített látogatott statisztikája (1000x)
2. diagram: Forgalom forrásainak áttekintése (%)
3. diagram: REGEDA webáruházak forgalom növekedésének pénzügyi mutatói (%)

AZ INTERNETRŐL...

Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szóból ered (internetwork), magyarul: "hálózatok hálózata". Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.

Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak, telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.

Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10 – 15 százalékkal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.

Az internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy e nélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben.

A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Aki valami hasznos programra vagy információra, akár egy jó idézetre akad az interneten, üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) rendszerint nem érhetők el, mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük.

Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. Többnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegűek) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi internetszolgáltató cégnek, az pedig az adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézménynek. A különböző országok a díjakat egymás között nemzetközi szerződésekben rögzítik.